Tánc-film-ajánló 6. (Flamenco és végzetes szenvedélyek)

Azt hiszem, most értünk el az utolsó részéhez a tánc-film-ajánló sorozatomnak. Kicsit visszaevezünk latin vizekre. Most ugyanis spanyol flamenco következik.


Szenvedélyek vihara - tombol a flamenco

Utoljára igazi csemegét kínálok a tánc-gourmandoknak. Két Carlos Saura művészfilmet, melyek Antonio Gades tánctársulatáról/val készültek, és mindkettő nagyszerű produkció. Bepillantást enged a társulat életébe is, nem csak a közvetlen témába. Kiemelném még a mindkét filmben szereplő kiváló táncosnőt, Cristina Hoyost is.

Első ajánlatom a kronológiai sorrendben később készült Carmen. De az az ismertebb a kettő közül. Sok különlegességgel büszkélkedhet ez a film, amely Mérimée írására és Bizet operájára épül, s mely az utóbbi zenei anyagát használja. Az ismerős dallamot a flamencohoz olyan nagy nevű zenész interpretálja, mint Paco de Lúcia.
A történet kettős szálon fut a végkifejlethez, mely két szál egyre inkább összegubancolódik, míg elér a tragikus végkifejlethez.
Carmen, a cigánylány történetét akarja előadni a társulat. Ám Antonio Gades, aki Don Josét alakítja - az öregedő, ám zseniális flamenco táncos - arra vágyik, hogy a szerepet valaki friss, új, egyéni táncos játssza. Kezdeni kellene, de még mindig nem fedezte fel az igazit. Végül megtalálja azt a fiatal flamenco táncosnőt, akiből eszményi Carmen válhat. A lány egyszerre naív és kacér. Antonio irányítása alatt nagyszerű és észbontó Carmenné válik. Ám ahogy a történet cselekménye egyre inkább bonyolódik, lassan a valóság összemosódik a fantáziával. A férfi ugyanis beleszeret múzsájába, ám a lány minden ízében valódi Carmenné válik, aki nem ragad le egy férfi mellett, akit nem birtokolhat senki sem...
Itt nézhetitek meg a dohánygyári jelenetet a filmből, ahol a régi és az új táncosnő, mint két rivális egymásnak feszül (1:42-től érdemes kezdeni a nézést)...

A másik zseniális filmre a Carmen keresgélése közben bukkantam, és teljes egészében fenn van a YouTube-on! Ugyanez a társulat adja elő, ugyanúgy a táncosok készülődésével kezdődik, míg fél óra után elkezdődik az igazi "előadás". Bár spanyolul van, s Gades monológjaihoz az elején nincs felirat, magát az eljátszott történetet szavak nélkül is könnyedén meg lehet érteni, hála a zseniális táncnyelvezetnek. A film nem más, mint a Vérnász, Federico Garcia Lorca táncban elbeszélt drámája.
A Lorca művéből írt opera történetét, ha elolvassátok, jobban megérthetitek a leegyszerűsített történetet. Én csak szigorúan a filmben látható dolgokra szorítkozom a leírásban.
A táncosok ellepik az öltözőt, hogy felkészüljenek és bemelegítsenek az előadásra.
Aztán "felgördül a függöny". 
A Vőlegény esküvőre készül, édesanyja segédkezik neki. Mikor meglátja a kést a kezében, félteni kezdi, és szeretné, ha nem vinné magával.
A Feleség ringatja kisfiát, míg férjére vár. Leonardo meg is jön, ám elutasítóan, durván bánik vele. Felesége tudja, hogy valaki máshoz jár.
És az a másik a Menyasszony... 

Megjegyzések

  1. Szia! Amit én régen egy barátnőmnél láttam, és nagyon tetszett: Center Stage (magyar címe Rivaldafényben). Nem tudom, a mai szememmel milyen, de szívesen megnézném újra. Üdv!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mércékről, szerelemről és szeretetről 2. - A szerelem természetrajza

Megismerkedni egy másik személyiséggel 2.

Hivatás- és méltóságtudatos öltözködés, smink 1. - Keresztény lányok, nők és a világi divat